Honlapunkon
Ön a(z)
233.
látogató.


az 1956-os forradalom emlékére

Jasper Gyula költő verse idézze fel a forradalom utáni megtorlást, aki akkor ifjúként vett részt a forradalomban és börtönbe került.

1956 Október

Aki jött, messziről jött.

A nyomor mélységes bugyrából.

Megalázott lelke volt a zászló,

amire esküt tett, hogy szabad lesz,

s hű marad szavához.

nem nézte mit veszít, mit nyer,

nem üzletelt sorsával.

Harcát nem kísérte diadal,

nem szólt fanfár az októberi ég alatt,

de övé volt párnapig az utca,

vad szépséges arcát, a forradalom felmutatta.

Kikelt sírjából a szabadság,

tudta,:van, él, s hinni lehet benne.

Reményt adott, hogy a nép,

a szenvedést elviselje.

Megteltek a börtönök,

a hóhérok megdolgoztak a bérért,

Menekülők lepték el az utakat,

keresve új hazát, idegen tájon,

hol nem értik a szót,

mi kibukik a szájukon.

És mégis, a szabadság él,

rejtve az emberi szívekben.

Az áldozatok példává nemesedtek,

mutatva utat jövőnek,

mely most kezd derengeni.

Követeljétek a demokráciát,:

hogy mindenki ott ülhessen,

az úr asztalánál!

Nyilas Kálmánné